Mosolygó Hód az egyenlőségről

Pár szó az "egyenlőségről", mely téma megér egy misét:

A baloldali és liberális "Egyenlőség" és "Tolerancia" horizontalizáló, szétkenő, a sokféleség nevében uniformizáló (!), érinthetetlen dogmái, tulajdonképpen ál-eszmék, amely arra szolgálnak, hogy szétzúzzák a hagyományos, tradicionális, felűlről, Isten felől jövő tekintélyelvű hierarchia, becsületességen, egyenességen és önzetlenségen - az Önvalón, a Nagy-Én-en - alapuló eszméjét és ezzel utat nyisson a fordított hierarchia uralmának, amely a felsőbbrendű elvek, értékek hiányában, óhatatlanul a legönzőbb, leghaszonelvűbb, princípiumhiányos emberek divatjába, a legalantasabbak felűlre kerülésébe, majd diktatúrájába torkollik, amely a káoszt teremtő, kettős mérce és fordítottság ál-rendjében, áljóságában, mesterséges és megtévesztő bájában, voltaképp egy igazságtalan, elnyomó, a radikalizmust kizárólag önmagának fenntartó, Vérfagyasztó Létparódiához vezet.

Ez a folyamat legutóbb (az ókori Athénben is lezajlott egy hasonló, "szofisták") a reneszánsz "emberizmusával" (Buji Ferenc) kezdődött, amelynek lényege, hogy Isten (Önvaló, Nagy-én, Ég) helyett az embert (a szanszárát, a kis-én-t, Felhő-t) emeljük az oltárra. Majd folytatódott a francia Elsötétedéssel (Felvilágosodás) korával, hogy azután - az egyaránt szélsőségesen hagyományellenes - modernista, "újító (a meglévőt felszámoló), haladó (devalváló), fejlett (a végtelen-t, ahol nincs kezdet és vég, nem ismerő) " bolsevizmus és liberalizmus eszmei egyeduralmának adja át a helyét."

"A Nagy Francia Forradalomban - amely egyébként hét év alatt több áldozatot szedett, mint a legvérengzőbb spanyol inkvizíció hétszáz év alatt (igaz e teljesítmény meghaladására a bolsevizmusnak hét nap is elég volt!) - vagyis a francia elsötétedés e koncentrált kitörése alatta párizsi községtanács szótöbbséggel megszavazta, hogy nincs Isten..." (Buji Ferenc: Az emberré vált ember.)